Amikor rájössz hogy az éveken át tartó barátság, nem volt egészen őszinte.
Sokszor élünk át csalódásokat, kapunk pofonokat, ám egy hosszú többéves barátságot nehéz félredobni.
Szeretném megfejteni az embereket, több ízben fordult elő velem, hogy valaki azért nem örült a sikeremnek, vagy azért nem bíztatott valamire, mert a háttérben irigység volt. Én nyíltnak tartom magam, talán túlságosan is, és ha szeretek valakit együtt örülök minden sikerével, nehezen látom be azt, hogy ennek fordítottjának mi értelme. Ez az élet egyszerűsége, nem a titkolt játszmák és őszinteség.
Sajnos a nyíltság és őszinteség sokszor okozhat sérüléseket is. Hiszen ha pont ilyen emberekkel találkozunk, akik irigységük miatt mondanak más véleményt, mint amit gondolnak, vagy egy esetleges gratuláció helyett földbe döngölnek azok nem velünk vannak, nem evezünk egy hajóban velük.
Nehéz ezt kiszűrni, mert egyébként egy barát azért barát, mert jóban- rosszban egymás mellett lehetek vele, és ha ő van padlón én segítem fel, ha én akkor ő, és soktényezős lehet az oka annak, amit mond.
Sokszor próbálom bizonyos embernek az életébe beleképzelni magam, ez egy egy gyarló emberi tulajdonság, hiszen mindenki cipeli a maga kis csomagját. Mindenkinek megvannak az életében a nehézségek, és a boldogságot adó jó dolgok. Egyik élet se csodálatosabb a másiknál, csak rajtunk múlik az irányítása.
És igen, én is lehetek padlón, én is elakadhatok és nekem is lehetnek nagy kérdéseim. Személyes pszichomókus hiányában ezeket barátokkal szeretném megvitatni. Perszeee minden szentnek maga felé hajlik a keze ez oké, és mindenki a saját szempontjából mondja el miért vagyok hülye, miért kéne ezt vagy azt csinálnom. De azt, hogy azért haragudjanak rám, mert:
1. fogytam
2. van férjem aki szeret
3. szeretem az életem
az gond. Azt hiszem nagy gond. Viszont nekem kell átgondolnom, hogy miért is lehetnek ezek az okok. És kinek mit és mennyit "nyávogok" vagy "dicsekszem" az életemről. Mennyire legyek nyílt, mit áruljak el. De most komolyan ezekre figyelni kell? Ha szar napom van nem mondhatom el hogy szar napom van, csak mert nekem van férjem? Úra kell gondolnom ezeket a dolgokat, úgy, hogy megmaradjak én is mint különálló személyiség. Nem akarok változni, én ilyen vagyok. Viszont akkor komoly szűrést fogok véghez vinni és kevesen fognak megmaradni.
Tudom, hogy az emberek java nem beszél a belső dolgairól. Tudom, hogy jobb egy kívülálló személlyel megosztani - pontosan emiatt - a saját kételyeinket, problémáinkat. Sajnos nem szaladhatok minden kételyemnél egy dokihoz.
Mindenkiben másképp zajlanak le ezek a problémák, kérdések, kételyek. Meg kell találni az egyéni módját a tartós megoldásra. (Boxzsák, sport, kiírom magamból, kibeszélem, felkeresek szakembert...) És selejtezés, aki lehúz az nem érdemel meg. Nehéz ez, mert 25 évet, 20 évet, 10 évet nehezen dobunk el.
Ha eljött az idő, akkor sajnos nincs mit tenni.
Megosztás a facebookon